Prológus

Első és második oldal. Használd egészséggel. 


Mindenkinek vannak álmai.
Valakinek valóra is vállnak, valakik csak várnak a csodára.
Te melyikbe tartozol?
Tegyél azért hogy az elsők közé tartozzál. Kívánj és dolgozz érte.
Dolgozz és kívánj érte.

Sok helyen megfordultam már életem során. Láttam ahogy az otthonom elpusztul, láttam ahogy a szeretteim mind meghalnak és én élem túl a katasztrófát egyedül. Én. Pont én. Mindenki azt hitte hogy semmire sem fogom vinni. Hát tévedtek. Ugyanis már évek óta nekem köszönhetően a Föld Bolygó még mindig biztos "lábán" áll és a Nap sem ütközött belé. Különös lényeket mentettem meg a kihalástól a Galaxis távoli bolygóin. De vajon ez mind megérte? Hát persze. A Galaxis nagy, de minden apró lény benne ér valamit és csak gondolj bele. Ha te nem létezel, minden másképp történt volna a körülötted zajló életben. Ezt sosem feledd. Amint mondtam, rengetegszer mondták nekem hogy nem viszem semmire. Egy darabig hittem nekik és ez volt a baj. Majd mikor rajtam állt milliók élete, megmutattam hogy még is csak képes vagyok valamire. Utunk során te is megmutattad. Nem csalódtam benned és a képességeidben. Te voltál az egyik legjobb útitárs akit valaha is kaptam. Persze hozzá tenném hogy nem kellett volna mindjárt nyolc tinédzsert hoznod magaddal az útra, de megoldottuk, nem igaz? 

Úgy gondolom ez a könyv vagy füzet... ez segíteni fog arra hogy emlékezz ami veled történt utunk során. Írd le a történetedet. Meséld el. Oszd meg másokkal. Még ha nem is fognak hinni neked legalább egy jó beállított rajongói irkációt kitudsz hozni belőle. Egy darabig nem foglak meglátogatni. Kell élned az életed és rájönni arra ki is vagy valójában és hogy mit szeretnél csinálni a jövőben. Láttad a jövőt, de az már most biztos hogy nem úgy fog történni mint ahogy tapasztaltad. Már sok minden megváltozott az óta és ez így van rendjén. Sokszor elbaltáztam a dolgokat mikor rendszeresen vissza-vissza jöttem útitársaimért és nem hagytam őket élni. Veled, veletek, most másképp lesz. Ígérem egyszer még visszajövök és újabb kalandokat élhettek át. De most egy darabig nem fogtok rólam hallani. 

Ne aggódj, én jól leszek. Inkább magaddal foglalkozz és persze ne felejtsd el Luke-ot. Kérlek szépen, ne hagyd annyiba. Nem lehet csak úgy annyiba hagyni ezt az egészet. És ezt azért írom ide, mert tudom hogy írnom kell, hogy meggyőzzelek. Vannak emberek akikért érdemes harcolni. Luke-ért érdemes. 

Szeretettel:
-  A Doktor